Virágkor

1938-ban fölbomlott a szegedi mozik szoros együttműködése. A Színházi Újság megelégedésének adott hangot abból az okból, hogy végre „Megszűnik Szegeden az „egykéz” mozi.” A miniszter új engedélyesnek, Palugyay Farkas budapesti mérnöknek adta át a Széchenyi mozi üzemeltetésének jogát. Mint írták, sok rossz film került Szegedre, a filmújdonságok viszont elkerülték a várost az „egykéz” rendszer miatt. Az új tulajdonos nagy konkurenciát jelentett a szegedi mozi életben. Nem véletlen, hogy ekkor került a filmes szakma figyelmének középpontjába a Belvárosi mozi főrészvényese Lippai Imre (1876-1861), aki a mozi alapításban is részt vett, gőzfűrészüzeme, téglagyára és malmai voltak. Gyorsan híre ment: a szegedi vállalkozó magyar filmek gyártását pénzeli kisebb - nagyobb összegekkel. Az már csak következmény lehetett, hogy a Harmónia filmvállalattal két új magyar film közös gyártására kötött megállapodást és ehhez 100 ezer pengő támogatást nyújtott.

Ebből az alkalomból az Est c. lap 1939. október 25-i száma bemutatta Lippai Imrét. Jókai Mór „Aranyember” alakjához hasonlította, aki a maga erejéből valóságos vállalatbirodalmat épített ki „amelyen gyárkémények füstölögnek, malmok zakatolnak, fűrészgyárak gatterei bőgnek, amelyben tutajok százai szállítják az Erdős Kárpátokból a szegedi Tiszáig a rönköket, amelynek egyik pontján százezer számra sülnek a téglák a égetőkemencékben, másik sarkában színes neoncsövek csábítják a közönséget Lippai Imre mozijába” a Belvárosi moziba. A sikeres üzletember vállalkozásai mellett Szeged legrégibb bankjának a Szeged-Csongrádi Takarékbankjának igazgatósági tagja is volt.

1943-ban, amikor a magyar filmgyártás rekordmennyiségű filmet, összesen 53-at gyártott, a Belvárosi mozi 22 új magyar filmet játszott, ebből ötnek Budapestet megelőzően az ősbemutatója is Szegeden, a Belvárosi moziban volt. Arra a kérdésre ez ideig nem sikerült adatot találni, vajon ezeknek a filmeknek a gyártásában volt-e szerepe a Lippai családnak. Saját készítésű filmet csak egyet ismerünk, a Szerelmes szívek összefoglaló címmel hirdetett öt kisfilmből álló produkciót, melyet 1944 húsvét szombatján (április 8-án) mutattak be a Belvárosi moziban Lippay - Görgényi produkcióként megjelölve. Az öt kisfilm: Lavotta szerenád, Mesék a bécsi erdőből, Párisi emlék, Harmatos rózsaszál és a Kádár Kata. Ez utóbbi zenéjét Kodály Zoltán szerezte és a film hangfelvételét is Kodály vezényelte. Ebben a székely népballadában Kodály zenéje a főszereplő, a színészek csak játszanak, de nem beszélnek.